Tegnap igazából nem történt semmi érdekes, kicsit beemelkedett az OTP aztán lecsökkent, s a tegnap előtti szintet hozta. Állítólag egy bróker elírása miatt 10 forintot gyengült a forint, s nem sikerült visszakapaszkodnia. November 7-én dönt az IMF a hitelkeret engedélyezéséről.
A sorozat második fejezetében kicsit kitekintek Magyarország határain kívülre: először az egész válság okait keresem, s mivel ez vélhetően az Egyesült Államokból indult ki, ezért őket emelném ki először.
Kedden délután a pécsi közgázon tartott előadást Steven Weston, az USA nagykövetségének gazdasági felelőse. Az egy-másfél órás előadáson megpróbálta röviden összefoglalni az USA-ból induló gazdasági válság (?) fontosabb állomásait. Remek grafikonokat rántott elő, egy külső szemszögből, mégis hozzáértőként új összefüggésekre világított rá.
Az egész valahol a dotcom crash környékén kezdődött, amikor is a felülértékelt informatikai cégek tőzsdei árfolyama elkezdett zuhanni, s ezen sokan nagyon sok pénzt vesztettek. A spekulánsoknak és a becsületes befektetni vágyóknak új homokozó kellett. 2000-2001-et írunk, a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton, 1%-on áll! (nálunk 11,5%...) Egy átlag ember 5,76%-os kamaton vehet fel hitelt. Tudni kell, hogy Amerikában mindenki bérlakásban lakik: fix költség, ha több pénz van, mész nagyobba, ha kirúgnak, mész kisebbe. (A lakosság kb. 64%-ának volt saját ingatlana ebben az időben, 2006-ra ez a szám 69%-ra nőtt). Ilyen kamatoknál viszont mindenki elgondolkodik, hogy megkockáztasson egy saját ingatlant. Ráadásul a korábbi 30-40%-os önrész helyett 10% beugróval lehet már házat venni. (ez mondjuk 20.000 dollár, amit simán össze lehet kaparni). A kínált hitelek visszatörlesztési ideje 30-40 év, tehát a lakbér áránál olcsóbban lehet saját tulajdont venni!
Éppen ezért mindenki aki megteheti lakást, házat akar venni, majd az is, aki nem. A megnövekedő kereslet hatására pedig az egekbe emelkednek az ingatlanárak, évi 20%-ot is el lehet érni. Megjelennek a spekulánsok. Jelen esetben nem csak a Warren Buffet vagy épp Soros György féle mogulokat kell elképzelni, hanem mondjuk Joe Smith haarlemi lakost, aki minimális munkanélküli segélyét ezzel akarja feldobni. A dörzsölt bankárok észreveszik a megnövekvő bónuszok lehetőségét, s észbe kapnak a hitelközvetítők is: a bankpiacon elszabadul a pokol.
Hogy ennek okát megértsük, szeretnék rávilágítani egy speciális - amerikai - banki kifejezésre: subprime loan. Ez gyakorlatilag olyan, mint nálunk KHR listásoknak hitelt adni: én is tudom, a bank is tudja, hogy ezt én az életbe nem tudom visszafizetni, mégis kiadja a hitelt: az ingatlanok értéke ugyanis úgy emelkedik, hogy a bedőlt hitelek esetén is pillanatok alatt eladják a házat s megkapják a kiadott tőkét. Ahhoz, hogy ez működjön, persze enyhíteni kell a kondíciókon. (Van egy P-betűs pénzintézet, aki ezt csinálja itthon, most nem jut eszembe a neve. Menj a foci EB-re 200.000ből és fizess vissza egy év alatt 500-at...) Érdekes statisztika jön: 2000-ben a hitelkérelmek 30%át elutasították, míg 2004-ben már csak 15%-ot. Illetve a subprime hitelek aránya az 1999-es 5%-ról 2006-ra 20%-ra nőtt.
Új termékkör is divatba jött az amerikai bankoknál: az ARM. Ez az Adjustable Rate Mortgage rövidítése, mely azt jelenti, hogy a hitel kamata függ valamilyen indextől, pl. a LIBOR-tól, vagy az alapkamattól. Addig sok esetben, ha megkaptad 10%-on a hitelt, annyit is fizettél, akkor is, ha az alapkamat 13% volt, meg akkor is, ha 1%. Természetesen itt nem álltak meg, elkezdték variálni a termékeket. Nem akarok senkit untatni a rövidítésekkel, de bevezették például az 5/1 I-O ARM-et, ami azt jelenti, hogy 5 évig csak kamatot fizet az ügyfél, s utána áll neki tőkét törleszteni. Persze nem fog, mert a teaser rate (beetető törlesztőösszeg) lejárta után eladja az ingatlant, kifizeti a bankot, s keresett rajta mondjuk 50.000 dollárt. Ez volt az, ami felturbózta a keresletet, s feltornászta az egekbe az ingatlanok értékét.
A másik oldalon a bankok egyre több pénzt adtak ugyanarra az ingatlanra, mert tudták, hogy nőni fog az értéke, s itt kezdődtek a problémák. Nálunk ha van egy 10.000.000 forintra felbecsült lakásod, annak durván 60-70%-át kapod meg a banktól, ha jelzáloghitelt akarsz felvenni rá. Kinn minden gond nélkül kiadták 80-100%-át az ingatlan értékének, ráadásul amikor megnőtt az értéke 1-2 évvel később, kiajánlottak további hiteleket a fennmaradó részre. Egyes szakmabeli legendák szerint 120-150%-át is kiadták az ingatlanoknak, hogy abból a tulajdonos további lakásokat vegyen. Mindez fényesen ment, s jót tett a gazdaság egészének. Nyereségesek voltak a bankok, folyamatosan nőtt az építőipar, sok ember szépen megélt belőle... Hat év eltelt, 2006-ot írunk, s az ország egy hatalmas szakadék felé száguld...
A folytatást a telenovella 6. részében olvashatod, holnap 10:00-kor. Ha bármi kérdés van, írj commentet!
u.i.: GVV = Gazdasági Világválság. Készül az új logo is!
