Folytatom a cikksorozatot, s ahogy ígértem, megpróbálom összeszedni a szomszédainkról, ill. eu-s társainkról érkező híreket is. Értelemszerűen EU szinten a legjobban az újonnan csatlakozó 10+2 tagállamot viseli meg a krízis, hisz a lengyeleket leszámítva egyik ország sem igazán jelentős lakosságilag, politikailag ill. gazdaságilag, s ezért a spekulánsok is könnyebben megtalálják őket. Mióta megkaptuk az IMF hitelkeretre az előzetes engedélyt, a hazánkról kialakult kép pozitív lendületet vett, s úgy tűnik, a világ elkezdett másra figyelni. Megerősödött a forint, emelkednek a tőzsdék, kezd rendeződni a piac. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de a válság első hullámát talán sikerült túlélni.
A Credit Suisse elemzői szerint Magyarország az országok kockázati megítélése alapján a 12. helyen áll. Hazánknál kockázatosabb országok között található továbbra is Izland, Bulgária, a három balti ország, Ukrajna és Románia. De Spanyolország, Görögország, sőt még az Egyesült Királyság is kockázatosabbnak tekinthetőek hazánknál a CS kiválasztott mutatói alapján.
Bár Izland nem szomszédunk, mégis velük kezdeném a bemutatást, ők ugyanis egy nagyon speciális helyzetben lévő ország, mely gyakorlatilag évek óta a spekuláns befektetők kedvenc célpontja volt. GDP-je majdnem duplája Magyarországnak, főképp halászatból és turizmusból élnek. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben jelentős és olcsó tőke érkezett a 300.000 lakosú országba, felpörgetve a gazdaságot. Természetesen ez sem volt tartható, s ahogy a pánik beköszöntött, a külső tőke egyszer csak elfogyott, s kiderült, az ország így finanszírozhatatlan. A jelentősen túlértékelt pénzük értéke az eurohoz viszonyítva 60%-ra esett, így az egész rendszer összeomlott. Kb 2 milliárd dollár kellett az összeomlás lassításához, ami durván tizede a 10 milliós lakosságú Magyarországénak.
A problémát persze mindkét esetben a külföldi eladósodás okozta, de Izlandon ezt a komoly gazdaság teljes hiánya növelte, míg Magyarországon a rendkívül negatív sajtó. A folytatás itt a legnagyobb kérdés, jelenleg már a Seychelles-szigetek is segélyt nyújt az országnak, hosszú távon egy kérdés marad: ki fogja a rendcsinálást finanszírozni, s ez már komoly politikai kérdés. Szóba jöhet az EU, akár azzal is, hogy soron kívül csatlakoztatja az országot 28. tagként, Oroszország, aki így akar "szavazatot" szerezni a NATO-ban, meggátolva Ukrajna és Grúzia csatlakozását, vagy akár a Skandináv országok is, ez azonban a jövő kérdése...
Románia lakosainak nem tett túl jót az EU csatlakozás: az árak elkezdtek emelkedni, EU forrást még nem láttak, hisz azokat nagyrészt befagyasztotta a nagy testvér, nem látván biztosítva azt, hogy az tényleg a célközönséghez jut el, a hibaarány ugyanis nagyon magas. (Volt olyan vállalkozó, akit kétszer fizettek ki). Elindult ugyanakkor a fejlődés, hiszen kiépült a bankrendszer, autógyárak, egyéb ipari létesítmények költöztek be. Kétarcú fejlődés ez, hiszen a legtöbb gyár az olcsó, 33.000 forint körüli havi minimálbér és az egykulcsos adó miatt jött, az ezeket a cégeket megskalpolni kívánó cégek (pl. a bankok) pedig a vérszagra gyűltek.
Csakhogy az állam mesterségesen pörgeti a 8% (9,1%-ot is lehet olvasni) körülre várható gazdasági növekedést azzal, hogy amit csak lehet, elkölt, olcsó hiteleket biztosít a lakosságnak, s az egekbe emeli a közalkalmazottak bérét, hogy ezáltal a versenyszektor is erősödjön. Jön mellé 10 milliárd eurónyi külföldi tőke (az alacsony adó és bérrendszer miatt - ebből tehát sok bevétel nem lesz, csak kevesebb munkanélküli), s máris látható az inflációs boom. (8,9%). A lakosság pedig széthúzódik vagyonilag: lesznek tehetősek, akik drága állami béren vannak és szegények, akik minimálbér környékén dolgoznak a gyárakban. Ugyanakkor ezek a cégek rendszerint olyanok, amik nagyon kitettek a mostani válságnak (pl a Dacia).
Hamarosan választás is lesz Romániában, s ezért a kormány tagjai inkább kivárnak, nem mernek beavatkozni, visszavenni, hiszen azzal bizony szavazatokat vesztenének. Ugyanakkor kisértetiesen hasonló utat járnak be a 2006-os magyarországi helyzet mintájára, a kérdés, hogy nekik sikerül-e rendezni a sorokat, mielőtt nagyobb bajba kerülnek? A kampányban megigértek egy 10%-os minimálbér-emelést is, a nagy port felvert kijelentés azonban közvetkezmény nélkül maradt. 2011-ben léphetnek be a Schengeni zónába, pont Magyarország soros elnöksége alatt, az Eurozónába pedig 1-2 évvel utánunk, 2013 környékén.
Bulgária tünetei is egyre szembeötlőbbek: az amerikai és ír példához hasonlóan hatalmas ingatlanlufi alakult ki, amikor legutoljára kinn voltam, a szállodában legalább három féle ingatlan-tanácsadó magazint adtak ingyen, 2-300 oldalon. A fizetések növekedése ugyanis nem tudta követni a megugró ingatlanárakat, így ezen a piacon komoly visszaesés várható, amely megrengetheti a leva árfoylamát, s ezzel a gazdaság is bedőlhet. Romániával ellentétben náluk teljesen felfüggesztették az uniós támogatások kifizetését, ami mélyen érinti a mezőgazdaságot. Az ország jó része ráadásul turizmusból él, amely a közeljövőben komolyan csökkenhet. A nagy korrupció és bűnözés miatt átmenetileg az EU letett a Schngeni csatlakozásukról is.
Keleti szomszédunk, Ukrajna van még hatalmas bajban, ráadásul ők még csak nem is EU tagok, így a politikai támogatás sem segítheti őket a spekulánsokkal szemben. Az ország gyakorlatilag becsődölt, finanszírozása nehezen megoldható, a legutóbb kiadott állampapírokat már 30%-os kamaton jegyezték, s - papíron - mindenki számára világos, ezt bizony nem fogják kifizetni! Rajtuk nagyot segíthet az IMF segély, melynek értéke kb. 14 milliárd dollár, s ők fel is fogják használni ezt a keretet, hogy az ország működőképességét fenntarthassák. És még az EB-re is készülniük kellene... Cserében csak annyit kér az IMF, hogy jövőre 0-s költségvetést tervezzenek (szinte lehetetlennek tűnik), ráadásul a kormányfő feloszlatta a parlamentet, s december 7-én választások lesznek. A hiteleket befagyasztották a vállalkozások számára, a lakosság pedig csak korlátozva veheti ki betéteit, miután a hrivnya elértéktelenedésétől félve pár nap alatt 1,3 milliárd dollárnyi pénzt vettek ki a lakosok. Az infláció 31%-os egy évre levetítve (3. a világranglistán), az ingatlanárak pedig felére csökkenhetnek rövid időn belül, ami nem tesz jót a jelzáloghiteleknek, ezért a bankrendszer is gyorsan összeomolhat.
