Komolyan, kb 35 percig tervezgettem, hogy a divattól eltérően jól megdicsérem a Hősök tegnapi epizódját, de aztán sikerült elvenni a kedvemet tőle. Olyan érzésem van, mintha véletlengenerátorral forgatnák újra a már ellőtt ötleteket, s ez a generátor nem törődne azzal, hogy bizonyos dologokat már ellőtt pár résszel ezelőtt. (Pl. Arthur kétszer is lenullázta Hirot).
Pedig milyen jól indult. Hiro kapott egy új szerepet, ami nagyon jól állt neki, az édesanyjával - valamint Claire-rel töltött jelenetek során szinte repült az idő. Nem akartam, hogy vége legyen. Igaz, hogy ez a komoly gondolkodás szöges ellentéte volt a két résszel ezelőtti gyerek vagyok, nem akarok felnőni karakterrel, pedig semmi nem történt. Parkmanék triója pedig nagyon együtt van, jó látni őket, ahogy Isaac képei után nyomoznak, Speedster pedig máris a kedvencem lett. Egy hatalmas pozitívum volt még: visszatért az igazi Sylar, akit megszerettünk, a jófiús szerepkört valahogy nem tudta megfelelően alakítani a szinész.
Persze szükség volt a "nagy" leszámolásra, ahol feleslegesen előttek egy csomó pénzt az animációra, s teljesen lelombozták lelkesedésemet. Arthur már kifejezetten irritál, ráadásul a bugyuta megoldások során megszerzett minden létező képességet, majd Sylar egy pillanat alatt megölte. Pedig még a Hésön se tudta tartani.
Sajnos a sorozat egyre mélyebben van, kirugták Loeb-ot, s szinte mindenkit az egyetlen felelőst kivéve: Tim Kringnek kellene távoznia, hirtelen minden jobb lenne. Már csak 7 rész, s jön Brian Fuller, talán ő rendberakja a sorozatot. Ez a hír az, ami miatt még nézem...
