Izgalmasnak igérkezett ez a tavasz, hiszen a tavalyi sztrájk miatt a legtöbb új sorozat egyszerűen nem készült el időben, így az ősszel leginkább azok a sorozatok jelentettek szenzációt, amelyek az alacsony nézettség ellenére is kaptak még egy esélyt. Ilyen volt többek között a Chuck, a Terminator, Pushing Daisies és a Reaper. Chuck és Sarah Connor ősszel kezdődött, s meglepően jó minőségben biztosította a nézettség emelkedését. Ugyanakkor vélhetően egyik sem éli meg a harmadik évadot.
A Reaper érdekes helyzetbe került, hiszen addig húzták-halasztották az új koncepcióval újjáéledő sorozatot, hogy az már gyakorlatilag tavaszi újoncnak is tekinthető. A koncepció alapjaiban nem változott, ugyanakkor a szereplők igen: kiírták Sam családját, a szomszédban lakó meleg démonpárt, maradt a 3 hős, Lucifer, s Sam csaja. A két sidekick is kapott barátnőt magának, s így meg is lett a teljes csapat: talán inkább a forgatókönyvírókra kellett volna nagyobb pénzeket elkülöníteni, mert ez bizony gyenge, gyakran unalomba csap át a műsor, kénytelen-kelletlen még nézem, de lassan megkapja nálam a kaszát. Évadértékelés: 3/10
Folytassuk egy igazi újonccal az elemzést: Parks and Recreation - Amy Pohler ezért a sorozatért hagyta ott a Saturday Night Live-ot, s be kell, hogy valljam, nagyon rosszul tette. Sokan Office 2.0-nak becézgetik ezt a sorozatot, mely odkumentumfilm jelleggel mutatja be az amerikai államigazgatás mindennapjait - meglehetősen unalmasan, s érdektelenül. Gyakorlatilag még elmosolyodnom sem sikerült rajta - így gondolatban már 10 perc után, végül pedig az első rész végigszenvedése után megkapta a tavasz első kaszáját. Évadértékelés: 1/10.
Southland: minden kap egy esélyt nálam, de ezt gyakorlatilag a főcímnél kilőttem: eddig sem tetszettek annyira a rendőrös / tűzoltós / mentős filmek, amikor megláttam, hogy miről van szó, már kapcsoltam is ki. Nem az én világom, így viszont pontozni sem szeretném.
Kröd Mandoon and the Flaming Sword of Fire: Ilyen hülye címet. Na a sorozat is illik hozzá: fantasy paródia, méghozzá a kényelmetlenül feszengős fajtából: nem a jó poénok adják el a sorozatot, hanem, hogy a főhős és a többiek folyamatosan kínos helyzetekbe kerülnek. És a legnagyobb gond, hogy annyira nem is tűnik paródiának, hisz a fantasy sorozatok (Herkules, Xena, stb.) szinte egy az egyben ennyire bugyuták. A 4. rész kap még esélyt, de lassan kaszálgatom. Évadértékelés: 4/10
Harper's Island: 10 kicsi néger modern köntösben. Ezen bejegyzés talán legjobb sorozata, ugyanakkor valami hiányzik belőle, bár a potenciál megvan, hogy jó legyen. Külön előny, hogy zárt formátum, azaz 13 rész alatt megoldódik minden, s ez nagy előny. A lényeg, hogy valamilyen random okból (egy esküvő) összegyűlik Harper szigeten mindenki, akinek meg kell halnia. 25-en vannak, s a 13 rész után vélhetően csak 1 marad életben, mégpedig a gyilkos. Maga a koncepció nem rossz, a forgatókönyv is jónak tűnik, a legnagyobb baj a szereplőkkel van: annyira jellegtelen az összes, hogy nehéz eligazodni, ki-kicsoda, minden jelenetnél gyakorlatilag a szánkba kell rágni, hogy ki kivel van - a forgatókönyvírók is érezhetik, hisz meg is teszik ezt nekünk. Kiváncsi vagyok, ki lehet a gyilkos, a második részben már volt egy nyilvánvaló utalás, tehát biztosan nem ő lesz az. Így egyébként tippem sincs... Évadértékelés: 6/10.
