Magyarország egy történelminek nevezhető hitelkeretet kapott az IMF-től és egyéb szervezetőktől, hogy segítsen enyhíteni a krízis következményeit. Az interneten számos tévhit kering arról, hogy mire megy el ez a keret, ezekből párat szeretnék eloszlatni.

Miután az első részben átnéztük a jegybanknak a devizapiacra használható eszközeit, tekintsük át, milyen feladatai vannak még!

Az MNB intézi az állam pénzügyeit. A gazdaságnak ugyanis folyamatos finanszírozásra van szüksége, hiszen nem úgy működik, hogy a novemberben elfogadott költségvetést január elsején teljesítik, majd nekiállnak a következő évinek. Folyamatosan érkeznek az adóbefizetések, az áfa bevételek, EU-s pénzek, stb. Néha sokáig nincs kiadás, aztán hirtelen sok lesz, s ezt a cash flow-t bizony biztosítani kell. Ha mondjuk januárban ki kell fizetni a Grippeneket, de csak szeptemberben jön be hozzá az allokált bevétel, az MNB kötvényeket bocsát ki, különböző hozamokkal (ez lesz a bevétele), ill. hitelként kiadja az államnak (ide kerül a bevétel). Ezek a hitelek piaci kamatozásúak, s ez a későbbiekben fontos lesz. Intézi az állami adósságot is.

Az MNB ösztönzi a bankokat a hitelnyújtásra azzal, hogy ha szükség van rá, refinanszírozza a bankok hiteleit. Ezáltal pénzt tud pumpálni a gazdaságba, élénkítve azt.

Az MNB határozza meg a jegybanki alapkamatot. Ez mindenki életét meghatározza, akinek forint hitele van, de emelett megmtuatja, hogy az állam milyen költségen juthat hozzá külső forrásokhoz foritban. Minél nagyobb az alapkamat, annál jobban ösztönzi a megtakarítást (hisz a hitelezés másik oldalán a betétek kamatát is ez alapján számolják), s ezáltal csökkenti a fogyasztást, közvetetten az inflációt. Ha csökken az alapkamat, nő a beruházási kedv, a fogyasztás, az infláció, csökken a megtakarítás. Épp ezért fontos, hogy a kormány ne szólhasson bele.

Emellett pénz nyom, felügyeli a készpénz útját, a bankok működését, de ezek most nem olyan fontosak.

Nézzük akkor az állam szerepét. Megvan ugye a költségvetés, melynek egy része a hiteltörlesztés. Magyarország jelenleg az éves GDP 67%át tolja maga előtt hitelként. Ezek a hitelek piaci kamatozásúak, amit úgy kell elképzelni, hogy mondjuk az európai jegybanki alapkamatból számított érték + a hitelezők haszna. Minél rosszabb a gazdaság megítélése annál nagyobb a hitelezők haszna.

Ukrajna így a csőd közelében például már csak 30%-os kamatra tud pénzhez jutni, a logika azt diktálná, hogy nincs olyan hülye, aki pénzt ad ilyen kondíciókra, mert úgyse fogják kifizetni, s mégis.

Az államnak van egy költségvetése. Ebben bevételi oldalon ott vannak a befizetett adók, s az állam egyéb bevételei. Minél többet költ, annál nagyobb lesz a hiány, s ez az inflációt is növeli. Ugyanakkor minden költés növeli a fogyasztást, ami pörgetheti a gazdaságot. Ha többet költ, mint amennyi a bevétel, azt hitelekből tudja finanszírozni, ami viszont növeli a költségvetési hiányt.

Most, hogy az alapokat tisztáztuk, a cikk harmadik részében bemutatom az IMF csomagot.