Magyarország egy történelminek nevezhető hitelkeretet kapott az IMF-től és egyéb szervezetőktől, hogy segítsen enyhíteni a krízis következményeit. Az interneten számos tévhit kering arról, hogy mire megy el ez a keret, ezekből párat szeretnék eloszlatni.

Az első részben bemutattam a jegybanknak a forint-árfolyamra gyakorolt hatását, majd a második részben elemeztem a további feladatait, ill. a kormány költségvetésének működését, jöhet tehát az IMF segély részletes bemutatása.

A 25 milliárd eurós keret elsősorban a befektetői bizalom helyreállítására szolgál. Ugyanis a hirtelen fellépő Izlandi államcsőd és a korábban említett Ukrán példa mellett Magyarország tűnt a leginstabilabb gazdaságnak a világon. Azóta persze kiderült, hogy Románia, Bulgária és Pakisztán is rosszabb helyzetben van, de egy-két héttel ezelőtt a spekulánsok Hazánkat kezdték el ostromolni. Ennek eredményeképp a tőzsde beszakadt, a forint árfolyama elszállt (284 HUF/EUR környékéig), s ezt már mindenki megérezte. Ez egyébként annak a következménye, hogy a befektetők nagyon istabilnak gondolták a magyar helyzetet, ezért mindenüket megpróbálták eladni. Úgy tűnt, Magyarország szélsebesen rohan az államcsőd felé, s nincs aki segítsen. Ehhez jött jól az IMF és az EU segítségnyújtása: megmutatta, hogy kicsi a bors, de vannak haverjai!

Érdekes, hogy míg a jegybank - szerintem - elhibázott kamatemelésel szinte semmit nem ért el, mindösszesen visszahúzta a forintot 270 HUF/EUR környékére, addig az IMF támogatásnak már a hírére is őrült emelkedésbe kezdett a forint, majd amikor a részleteket is megtudtuk, beindult az OTP is. (20% felett kerestem egy nap alatt). Cserében viszont 11,5% lett az alapkamat, ami nem jó az államnak, a lakosságnak, az itt élő cégeknek!

Ugyanis be kell látnunk, Magyarországon minden és mindenki hitelekből él. Annak pedig kamatai vannak. Minél magasabb az alapkamat, annál drágább az élet. Egy kisvállalkozás jelenleg 15,3%-os kamaton kaphat Széchenyi kártyát, de egyéb hiteleket is 14,5% környékén. Ezt pedig kitermelni szinte lehetetlen. Lakossági hiteleknél szintén ez a helyzet, az állam pedig még rosszabbul jár, hiszen alapesetben a hiány finanszírozása kötvények segítségével történik, amik pedig forint alapúak, s az alapkamatnál jóval magasabb szinten. Ha pedig az alapkamat megnő 3%-kal, a GDP 67%-t kitevő adósságállomány egy részén is 3%-kal nő a kamat. (ha optimistán a negyedét vesszük forint alapúnak, akkor durván a GDP 1%-nak megfelelő értékkel nő ez a kamat.

Itt jön képbe az IMF csomag, ugyanis a jegybankhoz érkező lehívható keret ennél jóval kedvezőbb kamatozású, évente 6%-os hitel, s ha ennek egy részét kiadja hitelbe az MNB az államnak, nem kell 13-14%-os kötvényeket értékesítenie a költségvetés finanszírozására. Ezzel tehát 8%-ot spórolhat az állam a megújítandó hitelekkel. Legtöbb esetben ugyanis az állam nem 20-30 évre kap hiteleket, mint a háztartások lakásvásárláskor, hanem 1-3-5 évre, tehát folyamatosan meg kell újítani őket. Minél instabilabbnak tűnik a visszafizetés, annál drágábban. (Ezért tart most Ukrajna 30%-os részvényhozamnál).

Természetesen ezt a hitelt nem csak erre költheti. Kiadhatja a likviditási nehézségekkel küszködő bankoknak, hogy ők devizahiteleket kínálhassanak. A mostani bankpiac legnagyobb problémája ugyanis nem az elszaladó árfolyam, hanem hogy megszűnt az egymás közti hitelezés, így a bankok gyakorlatilag csak azt a pénzt tudják kiadni, ami törlesztőrészletekbő befolyik, ill. amit az anyabankok utalnak. (Mondhatnánk, ezért is van nehéz helyzetben az OTP, mögötte ugyanis nincs anyabank, amely tőkét pumpálhatna, ha szükség van rá).

Ha a spekulánsok ismét megjelennének, az MNB lehívhat a keretből, hogy forintot vegyen, s ezáltal javítsa az árfolyamot. Ez a legvalószínűbb lépés, hiszen ha a keretet használja erre az MNB, saját, közel 16 milliárd eurós tartaléka felszabadul ez esetben, s így kiadható a bankok és az állam finanszírozására. Ami mindenképp vagy a hitelből, vagy pedig a saját tartalékból fog megvalósulni, ugyanis a jegybank tegnap törölte az összes idénre meghirdetett kötvényaukciót!

Emellett ez a keret -elviekben - lehívható és felhasználható a meglévő, éven belüli hitelek kiváltására is, a kérdés azonban az, hogy van-e ennek értelme, hiszen ez azt is sugallhatná a tőzsdecápáknak, hogy nagy a baj, s ezzel újabb lavinát indíthat el.

A leglogikusabb megoldásnak mégis az tűnik, hogy a jegybank elkezdi saját tartalékait forgatni, hiszen szükség esetére megmarad a 25 mrd eurós IMF keret, így az ő 16,7 mrd euroja felszabadul.

Amire biztos, hogy nem fordítható a hitel:

A költségvetés kiigazítására, kampányra, stb. Az IMF ugyanis szigorú költségvetési-hiány csökkentést követel meg Magyarországtól. Ez bizony az ország életének minden részét érinteni fogja. Ha pedig ezt a hitelt kampányolásra, stb. fordítaná a kormány, azzal épp ellenkező hatást érne el: a hiány tovább növekedne. Nem szabad bedőlni tehát azoknak a politikusoknak, újságíróknak, stb. akik azzal riogatnak, hogy ezt a pénzt is csak lenyúlják, ugyanis az állam, a kormány ebből közvetlenül semmit nem fog látni, a hitel kezelője ugyanis az MNB lesz, amely a kormánytól teljesen független, mondhatjuk úgy is, hogy annak ellenpólusa, azért van, hogy kiegyensúlyozza a költségvetésben a politika hatását.

A cikk negyedik részében - vélhetőleg holnap délelőtt - a hitel pontos részleteit fogom elemezni! Addig is a hitel a lakosságra gyakorolt következményeiről, a 13. havi nyugdíjról itt lehet (a cikksorozat megírásának ötlete is egy ilyen vita során született).