Erősen gondolkodok, hogy valami új címet adok a sorozatnak, ami jobban vonzza a tekinteteket. "IMF for Dummies" vagy "Kézikönyv a spekulációs támadások kivédésére". Nem elég bulváros a cím!
Hol is tartunk? Az első részben bemutattam a jegybanknak a forint-árfolyamra gyakorolt hatását, majd a második részben elemeztem a további feladatait, ill. a kormány költségvetésének működését, jöhet tehát az IMF segély részletes bemutatása. Jött tehát a harmadik rész, amely a hitelkeret aktuális felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban ad némi iránymutatást. Még 1-2 cikket tervezek, aztán jön a hétvégi szünet, meg hétfőn-kedden céges tréning, s szerdán már remélhetőleg a következményekkel is tudok foglalkozni.
Ebben a részben megpróbálok a hitelkeret technikai kivitelezésével foglalkozni. Mi is az a hitelkeret, milyen költségei vannak, stb. Holnap pedig a hétvégi szünetre készülve összeállítom, hogy más országokban mi a helyzet, hogy lássuk, nem csak nálunk komolyak a problémák.
Azzal kezdeném, hogy bemutatom, milyen hitelek léteznek. Normálisan a hitel úgy néz ki, hogy kapsz a banktól 1 millió forintot 10% éves kamatra 10 évre. Ebből meghatározzák, hogy évente 100.000 forintot kell visszafizetni tőkeként (megközelítőleg 8333 havonta) és a kamatot, ami a fennálló tőketartozás 10% évente. Ha havonta fizeted, ezt elosztják 12-vel, így kapod meg a havi kamatot. Az elején tehát többet fizetsz vissza, mert hatalmas a tőketartozásod, aztán ahogy csökken a hátralévő idő, annál kevesebb lesz a kamat, míg a tőketörlesztés változatlan marad. (az első hónapban 8333 forint tőke + 8333 forint kamat kerül kifizetésre, az utolsó hónapban pedig csak 8333 forint tőke, fennmaradó összeg pedig nem marad, így annak kamata sincs.)
Ezt elsősorban vállalkozások veszik igénybe, a lakosság igyekszik elkerülni, főleg, hogy miután megvette az új autót, házat, stb. inkább élvezné, s nem akar egyből hatalmas összegeket fizetni. Emellett van az a hitel, ahol a törlesztőrészlet nagyjából fix. Ebben az esetben fixen befizetsz 13215 forintot, melyből az első hónapban 8333 forint a kamat, s csak 4881 forint a tőketörlesztés, s ahogyan közeledik a vége, egyre kisebb lesz a kamat, s egyre nagyobb a tőke aránya a részletben. Előnye, hogy minden hónapban pontosan 13215 forintot kell félretenni.
A hitelkeret egy kicsit más utat jár be. Kapsz egy keretet a banktól, mely ott áll, s vár, hogy mikor veszel ki belőle. Ha nem használod, akkor is van költsége, hiszen a bank neked rendelkezésre tartja a pénzt, hogy bármikor kivehesd. Ha nem veszed ki, csak keveset fizetsz. Ez akkor előnyös, ha mondjuk építkezel, s tudod, hogy holnap még nincs szükséged az egész 1 millió forintra, de ha jön a culáger, hogy most fizess, akkor bizony kell. Így amíg nem használod a pénzt, csak egy jelképes összeget fizetsz, s amennyit kiveszel, az után fizeted a kamatot. Jellemzője ezeknek a hitelkereteknek, hogy havi törlesztőrészlete nincsen, a kihasznált keret után számítják ki a kamatot, s csak ezt kell befizetni. Törleszteni pedig ráérsz lejáratkor, vagy pedig megújítod a hitelt, s akkor folytatódik. Talán a legismertebb ilyen termék a magyar piacon a Széchenyi Kártya, mely a válllalkozásoknak biztosít ilyen hitelkeretet. De a lakossági üzletágban is szinte minden bank kínál hitelkártyákat, amelyek pontosan ezt a funkcót látják el. Valami ilyesmit kap Magyarország is, egy hatalmas, 25 milliárd eurós Széchenyi Kártyát.
Hogy mennyibe kerül ez? Eszméletlenül sokba, s most nem feltétlen a kifizetett költségeket értem ez alatt, hiszen azok viszonylag jók. A 25 mrd euróért Magyarország évente 12,5 milliárd forintot fizet rendelkezésre tartási díj címén. Ez az összegnek 0,2%-a, mely körülbelül ötöde annak, amit egy bankba ott kellene hagyni. (250 forintos árfolyamon számolva). Demagóg fordulattal élve ez 1250 forintjába kerül évente minden magyar állampolgárnak, de cserében a devizában felvett hitelek sokkal olcsóbbak lesznek.
A kamatozás szintén brutálisan alacsony, hiszen 4 és 6 százalék közötti költséggel fogják adni a hitelt. A mérvadó Londoni alapkamathoz viszonyított Eruibor jelen állás szerint 4,84%, s erre jön rá a szervezetek haszna, az ország kockázatának költsége, stb. Tehát még hat százalék esetén is csak 2%-os kamatmarzzsal kapjuk a hitelt, ami jóval a piaci szint alatt értékelhető. (Valahol azt olvastam, hogy az állam kockázati költsége valahol 1,6% környékén mozoghat). Lefordítva ez azt jelenti, ha egy magyar cég a banknál vesz fel hitelt, a legjobb feltételek mellett is körülbelül 3%-os marzson veheti fel a hitelt, EURO-ban számolva valahol 7% környékén, ha pedig forintba veszi fel, akkor 14,5%nál. Tehát azt lehet mondani, ez a hitel pénzügyileg nem drága.
Viszont cserébe az IMF elvárja, hogy beleszólhasson a pénzügyeinkbe, garanciákat vállal az országtól, s ez a lakosságot keményen fogja érinteni. Eltörölhetik a 13. havi fizetést, csökken a 13. havi nyugdíj, visszavesznek a szociális kiadásokból. Ha mindez megvalósul, s a forint beáll egy 245 körüli szintre, akkor viszont nem elképzelhetetlen a 2% vagy az alatti államháztartási hiány, egy 3% körüli infláció (főleg, hogy a benzinárak is leestek), ami akár még kompenzálhatja is az így kiesett jövedelmek egy részét.
Érzésem szerint egyébként a játék arra megy ki, hogy március környékén a lengyelekkel együtt beléphessünk az ERM II rendszerbe, s 2011-re euronk lehessen. Ehhez szükséges lehet a jegybanki alapkamat magas szinten tartása, a kiadások megnyirbálása. Utána viszont jöhet a várva-várt fellendülés.
Ha még mindig velem vagytok, olvassátok az IMF saga utolsó részét is péntek déltől, melyben szomszédaink helyzetét próbálom majd bemutatni. Ha pedig kérdésetek van, nyugodtan kommenteljetek!
